Bárcsak kitágíthatnám mellkasom kalitkáját
Bárcsak megérinthetném, megállíthatnám dobogását
Bármit tegyek is üres helyedre, nem tölti be
Percenként szakad fel belőlem a sóhajtás

Bárhogy legyen is, annyira hiányzol

Üres gondolatfelhő lebeg fejem felett
Mióta elmentél, semmi sem íródott bele
Bármit tegyek is üres helyedre, nem tölti be
Ha futni akarnék is feléd, visszaránt az élet
Bárhogy legyen is, annyira hiányzol

Verssé lenni nem tudtam, rímedre rímmé nem váltam
Elfutottál s a szót mi megállíthatna, nem találtam
Bármit tegyek is üres helyedre, nem tölti be
Percenként szakad fel belőlem a sóhajtás

Bárhogy legyen is, hiányzol
Bárhogy legyen is, ilyen az élet, de mivégre...

REDD: Her neyse

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.